Négynapos munkahét, háromnapos hétvége – több, mint csábító, igaz? De valóban több pozitív hozadéka van, mint negatív, valóban képes hosszútávon javítani az ebben a formában dolgozók életminőségét? A klasszikus munkahetek ideje tényleg lejárt, és ha tetszik, ha nem, barátkoznunk kell egy egészen másfajta rendszer gondolatával? Olvass tovább, és meglátod, mi mit gondolunk erről!
A négynapos munkahét kétféleképpen is értelmezhető. Az első esetben az alkalmazott belesűríti a teljes munkaidőt (általában 40 óra) a rendelkezésére álló négy napba, míg a második verzió alapján a munkaidő csökken, így a munka elvégzésére kevesebb idő lesz.
A hosszabb munkaidő azonban nem feltétlenül jelent eredményesebb munkavégzést. Szerencsére sok munkáltató elkezdte belátni, hogy valójában mindegy, mennyi idő alatt végzi el egy alkalmazott az adott munkát, a lényeg, hogy kész legyen vele. (Persze ez nem minden szektorban megoldható.)
Az utóbbi évben több ország (Új-Zéland, Spanyolország, Izland, Egyesült Királyság, sőt, Magyarország is) elkezdett kísérletezni négynapos munkahetek bevezetésével, általában inkább több, mint kevesebb sikerrel.
A legtöbb ezzel foglalkozó kutatás alapján dolgozók és a munkáltatók a következő előnyökről számoltak be:
- Javult a munka és a magánélet egyensúlya. A plusz szabadnapnak köszönhetően az alkalmazottaknak több idejük volt pihenni, időt tölteni a családdal és feltöltődni. Ennek eredményeként csökkentek a stresszszintek és általában kialakult egy harmonikusabb, egészségesebb életmód.
- Növekvő produktivitás. Egy új-zélandi vállalat jelentős, 20%-os produktivitásnövekedésről számolt be, miután áttértek a négy napos munkahétre. A tudat, hogy rövidebb hetük van, motiválta az alkalmazottakat a feladatokra való összpontosításra és az idő hatékonyabb kezelésére.
- Pozitív hatás a környezetre. A tömörített munkahét kevesebb ingázást jelent az otthon és a munkahely között, ami kevesebb járműhasználatot, csökkentett szén-dioxid kibocsátást jelent.
- Rugalmas munkavégzés. A rugalmasság a munkáltatók részéről abszolút pozitív hatással volt az alkalmazottak életminőségére és emellett a mentális egészségükre is.
- Energikus, lelkes munkavégzés. A több szabadnapnak köszönhetően az a négy nap, amikor dolgoztak, sokkal energikusabban telt, egy barátságosabb, nyugodtabb hangulat volt jellemző.
Természetesen, mint mindennek, a négynapos munkavégzésnek is két oldala van, és a sok előny mellett a hátrányairól sem feledkezhetünk meg:
- Nem minden iparágban működhet. Egyáltalán nem biztos, hogy a csökkentett munkaidő megfelelő megoldás a mezőgazdaságban, szolgáltatási szektorban, vagy például éttermek esetén.
- Folyamatos rendelkezésre állás biztosítása. Bizonyos iparágak folyamatos rendelkezésre állást igényelnek a hét minden napján. Ha a szolgáltatások nem elérhetőek a szükséges időpontokban, a négynapos munkahét bevezetése ezekben szektorokban csökkentett vásárlói elégedettséget eredményezhet.
- Nehézségek közös projektek esetén. A rövidebb munkahét kihívást jelenthet egy-egy együttműködés és néha a kommunikáció terén is. A projektek és találkozók koordinálása bonyolultabbá válhat, ami befolyásolhatja a csapatmunkát és a közös munka sikerességét.
- Átállási nehézségek. Átállni a megszokott ötnaposról a négynapos munkahétre számos logisztikai kihívással járhat. A vállalatoknak gondosan meg kell tervezniük az átmenetet, hogy zökkenőmentes átállási időszakot biztosítsanak, a lehető legkevesebb fennakadással.
Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a négynapos munkahét koncepciója vegyes előnyökkel és hátrányokkal jár. Javítja ugyan a munka és a magánélet egyensúlyát, növeli termelékenységet és potenciális környezeti előnyöket kínál, de hosszabb munkaidőt, lehetséges vevőszolgálati problémákat, együttműködési nehézségeket és átállási kihívásokat is hordoz, amiket nem minden munkáltató képes megfelelően kezelni.
Mindezek mellett mi abszolút hiszünk abban, hogy egy elégedett, boldog munkavállaló aranyat ér, ahogy az a munkáltató is, aki folyamatosan képes egy harmonikus, barátságos légkört biztosítani az embereinek.
